Szigetelő anyagok hőátbocsátási tényezőjének összehasonlítása

Mi az a hőátbocsátási tényező (U-érték)?

A leggyakrabban használt szigetelőanyagok és jellemzőik

Táblázat: Anyagok összehasonlítása hővezetési tényező alapján

Hogyan számít a hőátbocsátási tényező a gyakorlatban?

Mit válasszunk? – Szempontok a döntéshez

Összegzés

Az energiahatékonyság egyre fontosabb szerepet kap az építkezések és felújítások során, különösen a szigorodó energetikai előírások miatt. A megfelelő hőszigetelés kulcsszerepet játszik abban, hogy egy épület mennyi energiát fogyaszt – és hogy mennyit takaríthatunk meg fűtés vagy hűtés során. A különböző szigetelőanyagokat azonban nemcsak az áruk, hanem a hőszigetelő képességük alapján is érdemes összehasonlítani. Ezt a képességet legjobban a hőátbocsátási tényező (U-érték) segítségével tudjuk jellemezni.

Mi az a hőátbocsátási tényező?

A hőátbocsátási tényező (U-érték) azt mutatja meg, hogy az adott épületszerkezet (pl. fal, tető, ablak) 1 m² felületén, 1 Kelvin hőmérséklet-különbség esetén mennyi hőenergia távozik egy óra alatt. Mértékegysége: W/m²K. Minél alacsonyabb az U-érték, annál jobb hőszigetelő az adott szerkezet vagy anyag.

Fontos megjegyezni, hogy az egyes anyagok önmagukban nem U-értékkel rendelkeznek, hanem hővezetési tényezővel (λ – lambda érték), amelyet szintén figyelembe kell venni. Minél kisebb a lambda érték, annál jobb az anyag hőszigetelő tulajdonsága.


A leggyakrabban használt szigetelőanyagok és jellemzőik

Az alábbiakban összefoglaljuk néhány gyakori szigetelőanyag hővezetési tényezőjét, illetve ezek összehasonlítását.

Anyag Hővezetési tényező (λ) Megjegyzés
Kőzetgyapot 0,035 – 0,045 W/mK Jó hangszigetelő, tűzálló
Üveggyapot 0,032 – 0,044 W/mK Könnyű, olcsó, jó hőszigetelő
Expandált polisztirol (EPS) 0,038 – 0,045 W/mK Kedvelt homlokzati szigetelőanyag
Extrudált polisztirol (XPS) 0,030 – 0,038 W/mK Vízálló, nagy nyomószilárdság
Poliuretán (PUR/PIR) 0,022 – 0,028 W/mK Kiváló hőszigetelő
Fagyapot (cellulóz) 0,038 – 0,040 W/mK Környezetbarát, újrahasznosított papír alapú
Fagyapot (fa alapú) 0,038 – 0,045 W/mK Jó páraáteresztő képesség, természetes anyag
Aerogél szigetelés 0,013 – 0,018 W/mK Nagyon drága, de extrém jó szigetelő

Hogyan számít a hőátbocsátási tényező a gyakorlatban?

Tegyük fel, hogy egy 10 cm vastag EPS szigetelést szeretnénk használni. Ha az anyag λ értéke 0,040 W/mK, akkor a réteg hőellenállása (R) így számolható:

R = vastagság (m) / λ = 0,10 / 0,040 = 2,5 m²K/W

Ezután az U-érték:
U = 1 / R = 1 / 2,5 = 0,40 W/m²K

Ez az érték már sok esetben megfelelő lehet homlokzati szigetelésként, de az aktuális előírásokat mindig figyelembe kell venni.


Mit válasszunk?

A szigetelőanyag kiválasztása során nemcsak a hővezetési tényezőt, hanem a következő szempontokat is érdemes mérlegelni:

  • Ár – nemcsak az anyag, hanem a kivitelezés költsége is számít.

  • Tűzállóság – például a kőzetgyapot nem ég, míg a polisztirol igen.

  • Mechanikai tulajdonságok – például terhelhetőség, vízállóság.

  • Ökológiai szempontok – újrahasznosított vagy természetes anyagok előnyben.

  • Páraáteresztés – hogy a szerkezet ne penészedjen.

  • Beépítési hely – tetőtérbe, padlóra, falra, vagy pincehelyiségbe más-más anyag lehet ideális.


Összegzés

A szigetelő anyagok hőátbocsátási tényezője alapvetően meghatározza, mennyire lesz energiahatékony az épületünk. Az anyagválasztás során nem elég csak az U-értéket vagy a lambda értéket figyelni, hanem fontos a teljes szerkezet vizsgálata, a beépítés módja, és az egyéb fizikai tulajdonságok is. Ha hosszú távon gondolkodunk, érdemes jobb minőségű szigetelőanyagot választani, hiszen ez megtérül az energiaszámlákban – és a komfortérzetünkben is.


Tipp: Mielőtt döntést hoznál, kérj ajánlatot több kivitelezőtől és tájékozódj a legfrissebb energetikai követelményekről, hogy biztosan időtálló és gazdaságos megoldást válassz!